sablon

http://www.youtube.com/watch?v=JsLWT_K8pJM&feature=related

Isten saját képére teremtett minket...hogy is van ez?
Istennek számtalan aspektusai vagyunk mi emberek.
Nincs két egyforma ember sem külsőleg, sem belsőleg.
A forma, amit áthat a lelkünk, szellemünk mindenkinél más és más.
Vannak testesebbek, vékonyabbak, erős és gyengébb csontozatúak.
Vannak, akik egészséges testben élhetnek a kezdetektől és vannak, akik degeneráltan születnek meg.
Isten saját magunkon tapasztalja meg önmagát.
Ha ez nem lenne így, akkor nem lenne megismerés...állandó tágulás.
A nem helyén való dolgok is Istenhez tartoznak...nem rajta kívül álló dolgok ezek.
Sok dogma szerint minden, ami nem helyén való az nem lehet isteni.
Ebbe a csapdába nagyon sokan beleestek már és Istentől külön állónak tekintették a rosszat. Nem szeretem ezt a szót, hogy rossz, inkább használom a nem helyén valót.
Amíg így gondolkodunk, addig a szétválasztottság csapdájában élünk.
A világ ezért is lett ilyen, amilyen.
Az egészbe beletartozik minden.
Szükség van arra is, hogy valaki megmutassa a világnak azt, hogy zsarnok, áruló, hazug...stb.
Ha ez nem lenne így, akkor nem lenne lehetőség bebizonyítani, megélni az elfogadásunkat, megbocsátásunkat.
A legnehezebb azokat a dolgokat elfogadni, ami számunkra nem helyén való.
Pedig ez az igazi feladat, ez az igazi megmérettetése az emberiségnek.
Megbocsátani nem annyit jelent, hogy helyeselni a dolgot, hanem csak tudni a létezéséről,tudomásul venni.
Sokan úgy gondolják, hogy az elfogadással helyeselni is kell azokat a dolgokat...pedig egyáltalán nem kell.
Istennek nagyon sok aspektusa van...mind-mind egy ember...ezen kívül a meg nem testesült szellemi lények is azok.
Mindenki egyszer eljut arra a felismerésre, hogy meg akarja ismerni önmagát.
Ez egy hosszú folyamat, de vannak, akik gyorsabban érik el ezt az állapotot.
Van, aki több életen keresztül az anyag rabságában tölti el életeit, akinek egyáltalán nem lehet arról beszélni, hogy a testen kívül létezik még valami...ők ragaszkodnak.
Akik jelenleg is a matéria rabjai, azok a birtoklásban keresik a megoldásukat.
Amíg a szellemi dolgokat nem engedik magukba, addig semmilyen változásban nem lesz részük, és tapasztalásaik mindig is csak a bizalmatlanságot fogják erősíteni.
Akinek nincsen csak a testében való hite, annak mindig szüksége lesz a felhalmozásra, gyűjtésre.
Soha nem bízhat semmiben, mert fel sem foghatja azt, hogy az élet önmagát segíti, ha felismerjük magunkban az istenit.
Ez a felismerést hatalmas nyugalom és öröm kíséri.
Sajnos a világ jelenleg még a birtoklásról, a gyűjtögetésről szól, arról, hogy másokat elnyomva előtérbe helyezzük magunkat.
Mindez a szellemi dolgok befogadásával felismerésével megváltoztatható.
Amíg a politikusok nem látnak az anyag mögé igazi, hosszabb távú ideális változások nem fognak bekövetkezni.
Nem a különbözőségekről kellene beszélni, hanem a hasonlóságokról, még akkor is, ha alig van ilyen. De csak ebből a pontból indulhat el valami, ami építő.
A különbözőségek mindig még nagyobb ellentéteket szülnek.
isten saját magunkon keresztül ismeri meg önmagát.
Még Hitleren keresztül is...még még sok zsarnokon keresztül is.
Vannak olyan erők, akiknek az a szándéka, hogy ne ismerjük fel azokat a dolgokat, amikre igazán támaszkodhatunk.
A lényeg az, hogy ne ismerjük fel azt, hogy isten képére úgy vagyunk teremtve, hogy kellő alázattal, saját magunk is teremthetünk, a saját sorsunk kovácsaként.
Mi van jelenleg?...MÁSOK a saját sorsunk kovácsai.
Itt nem azt mondom, hogy anarchiára van szükség és teljes szabadságra.
Nem...csak arra, hogy mindenki ismerje fel azt, hogy, ha elkezdi tisztelni és szeretni önmagát, akkor beindul valami olyan, ami eddig még nem volt...ilyenkor már nem tudnak a félelmeinkben tartani, nem hisszük már el azt a sok bugyutaságot, amit ránk erőltettek a civilizált vezetők.
Egy sablonban akarnak tartani...ez a fegyverük.
FÉLelemBEN TARTANI folyamatosan.
A betegségektől kezdve, a háborúkig.
A média a legnagyobb segítőjük.
Úgy nézik sokan a tv-t, mint ha az anyjuk mellén lógnának az éltető nedűt szopogatva.
Szépen elbambulva a tudatalattinkba elraktározódnak ezek az információk.
Hihetetlen, hogy mennyien élnek így. Fel sem merül bennük, hogy az a dolog, amit szívnak magukba egy sablonban tartja őket.
Egy álbizonytalanságban élnek.
Az igazi hit soha nem birtokol és soha nem gyűjtöget, ahogy egy egészséges sejt sem teszi azt, csak alapból elvárja(ahogy elvárjuk mi is, hogy reggel fölkel a nap, mégsem akarjuk a napot birtokolni)ott legyen az energia, a vörösvérsejt az oxigénnel.
Minél többen ismerjük meg önmagunkat...bizalommal, annál hamarabb lesz a bizonyosság is jelen a Földön. Jelenleg a sablonokban tartás miatt nincs bizonyosság érzés...hiszem ez is a cél...
Ennek ellenére én bízom.
Nem vagyok a sablon rabja, a Mátrix rabja.
Egyszerűen nem is tudnék már olyan lenni, mert van egy olyan bizonyosságom, ami nem földi dolgokon alapszik.
Hála az égnek sok embert ismerek már, aki hasonló képen gondolkodik, érez, mint én.
Ezért is vagyok én olyan, akit néha nem értenek...

Most gyújtok egy gyertyát azért, hogy egyre többen felismerjék azt, amiről szóltam.

Szeretettel...

izi