sóhaj

Sóhajommal elhajózik bánatom.
Nem cipelem már sok bajom.
Keresztem egyre könnyebb,
szemem már nem ejt több könnyet.

Veled megyek, sebed befedem,
Szemedben lelked keresem.
Remegsz mert terhed kegyetlen.
De ne feledd, veled van a kegyelem.

Együtt megyünk az úton, ahol a bú nyom.
De nem hagyjuk, hogy hitünk megalkudjon,
hogy a mennyország képe bennünk kifakuljon.
Hogy lidérc, ármány minket megvakítson.

Egymás kezét fogva szabadon szárnyalunk,
A felismerés eltörli bánatunk.
Hagyjuk, hogy arcunk kiviruljon,
szívünkbe a szeretet beragyogjon.

izi

Ez a vers most fogant meg bennem, annak apropójából, hogy igen is érdemes megírni a tapasztalatainkat...ha csak egy embernek segített, már akkor is megérte.

Sok szeretettel.
izi