egó

Már régen éreztem az egómat annyira, mint tegnap este, amikor a kezem ügyébe került egy sport autó.
Emlékszem régen mennyire vágytam, hogy egy kabrioletet vezethessek.
Az élet úgy hozta, hogy adatott ez a lehetőség.
Bevallom nem sokat gondolkodtam rajta, már előre éreztem, hogy milyen is lesz az, amikor belepréselődök az ülésbe, ha tövig nyomom a gázt.
Igen...ez is én vagyok.
Végre megérezhettem azt, amiről sokszor hallottam már.
Az adrenalin szintem az egeket verte és boldognak éreztem magam.
Pontosabban ideiglenes boldogságérzetet ad.
Ezért is addig, amíg az Ember benn ül jó terápia.
De hát az igazi stabilitás érzés nem itt kezdődik, nem hasonlítható össze ezen ideiglenes mámorral, amit átélhetünk ilyenkor.
Egy biztos...a tekintetek nem a vezetőnek szólnak(tehát nem nekem), hanem az autónak...de az egó ilyenkor hízik, mert úgy tűnik, mint ha minket néznének.
Nagy becsapás.
Ha ezzel nem vagyunk tisztában, akkor nagyon el lehet szállni.
Úgy vélem, hogy előbb ilyen autóba beleülni, mint valami stabilabb önmegismerést elérni, egyenlő azzal, hogy az Ember elszáll.
Ezek az érzések az asztráltestünkben vannak...ha stabilak vagyunk, akkor időben le tudunk állni.
Az asztráltestünk a gondolataink, érzéseink, érzelmeink helye.
A túlzott egó is itt születik meg...és minden olyan gondolat, érzés, érzelem, ami elvisz bennünket az EGYségtől, ami másoktól különbnek tarthat. Holott senki sem jobb, senki sem különb a másiknál, csak az önmagunkhoz való viszonyunkban lehetünk különbözőek.
Sokat gondolkodtam ezen, hogy leírjam-e ezen történetemet, de rájöttem, hogy nem tagadhatom meg...mert ez is én vagyok és ez is az én kis tanulmányi kirándulásomnak a szerves része, amint önmagam felé igyekszem.

Minél tudatosabbak vagyunk, annál tisztábban rálátunk a dolgokra. Észre fogjuk venni, hogy mikor indulunk el abba az irányba, ahonnan, ha nem vigyázunk, az egó mérhetetlen károkat tud okozni bennünk és a környezetünkben. Egó nélkül nem élhetünk, de csak önmagában az egó, egységtudat nélkül nem az igazi.
Aki megért igazán mit is jelent az, hogy "individuálisan egységtudatú", annak már nagy kontrollja lesz az életére és ez által időben észre veszi a csapdákat.

Egészséges középút.
Igen is az Ember élvezheti ezen dolgokat, de maradjon meg önmagánál.
Ez a véleményem.
Szeretettel,
izi