"Az igazság felszabadít"...a lelket szabadítja fel.
Annyi sztereotípia van bennünk, hogy észre sem vesszük és már benne is vagyunk a csapdában.
Vígan éljük az életünket és hirtelen szembe találkozunk valakivel, valamivel, ami elindít bennünk egy reakciót.
Észre sem vesszük, de már semmi éberség nincs a napunkban.
Robotként teljesítjük azt, ami belénk van programozva.
Az utcán sétálunk és nagyon sok robottal találkozunk, akikben semmi éberség nincs és azon alprogramot használják, ami már régen nem szolgálja őket.
Ha szellemi szemeinkkel látnánk a világot, akkor ezt a képet látnánk...csak egy kis időre érdemes lenni mindenkinek így látni, hogy észre vegye, hogy az az élet, amit úgy képzel, hogy az övé és ő irányítja, az egyáltalán nem az övé és nem ő irányítja.
Akkor vagyunk igazán önmagunk, amikor minél többször felismerjük magunkat a pillanatban.
Amikor a pillanatban ott vagyunk irányítóként és a sztereotípiákat felül írjuk, mert kialakul bennünk egy kontroll, az életünk szerves részévé válik, ami nem engedi már meg, hogy a szellemünk mechanizálódjon.
Minél teljesebbek a pillanataink, úgy hatja át az élet a gondolatainkat, érzéseinket, cselekedeteinket...szellemünk már nem mechanikusan működik...a lelkünk már nem vegetál(alszik)...testünket nem csak az állati ösztönök hajtják.
Ez az igazság, ami felszabadít.
izi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése