2010. augusztus 9., hétfő

vannak (mű fény)

video

Vannak pillanatok, amikor úgy érzem nem tudom szavakba önteni, amit belül vagyok.
Nincsenek hozzá szavak, mert a szó, ami megközelíti csak tompábbá tenné...a fényéből venne el.
Ezek azok az érzések, amik csak bennünk mutatkoznak meg igazi, valódi fényükben.

Írtak róla, én is próbáltam már kifejezni, de megértettem, hogy ezt a gyönyört mindenkinek egyénileg kell megtapasztalnia.
Aki egyszer megérzi, az már nem hisz többé abban, amivel ámítják a világot.
Mű fényekkel csalogatják az Embereket, mert mindenkiben ott van az az ösztön, ami a fény felé visz...ezt használják ki.

De nem szabad ebben leragadnom, leragadnia senkinek...tudomásul kell vennünk, hogy vannak olyan erők, amik abból a hiszékenységből táplálkoznak, ami a világon még jelen van...miért is?...a türelmetlenség miatt, mert azonnali megvilágosulást akarnak.
Valahol érthető, de az EGYetemes törvényekben nem ez van.
Amit elvetettünk, azt le is kell aratnunk.
Bárki is mondja, hogy felül írhatjuk a karmánkat egyik pillanatról a másikra, az nem mond igazat.
Persze jól hangzik és ki ne szeretné már levenni a válláról a sok terhet, amit életeinken keresztül rakosgattunk magunkra.
Viszont, amikor tisztán és őszintén megváltozik bennünk valami, ami önmagunk felé segít...akkor tényleg egyre könnyebbek leszünk.
Akkor is marad olyan lecke(törlesztés), amit nem kerülhetünk ki, mert csak ez az igazi katalizátora a felébredésünknek...de ezeket a dolgokat már más szemszögből nézzük majd.
Elfogadóbbakká válunk, ami békével fog eltölteni.

Aki ezt megértette, aki ezzel azonosulni tud...az megtapasztalhat olyat, amit eddig még nem érzett.
Ez az a dolog, amit pénzért soha nem vehetünk meg.
Pedig ígérik.

Amikor bedőlünk nekik, akkor egy kicsit lebutítjuk magunkat...meg leszünk vezetve...de nem baj, majd tanulunk belőle...semmi sem baj.

Majd, amikor elégszer tapasztaltál, tapasztaltunk akkor azt mondjuk, hogy ELÉG.
Elégetjük magunkban azt a szálat, ami megengedi, hogy mások fogják a gyeplőt...mások határozzák meg nekünk, hogy hogyan is kell magunkhoz közelítenünk.
Igazán senki sem mondhatja ezt meg nekünk...de, ha felhatalmazzuk őket, addig is belőlünk táplálkoznak(ŐSZINTE TISZTELET A KIVÉTELNEK).

Légy önMAGad.
Milyen csodálatos mondat.
Ha mélységében megvizsgáljuk, akkor rájövünk, hogy mennyire igaz...mennyire egyszerűen elmondja azt, amit mindenkinek ildomos tudnia.
A légy önMAGad, nem a könyvekben van, nem tanfolyamokon...ugye érzed?
A légy önMAGad pontosan ott van a szívedben, ahogy az enyémben is...abban a csodában, ahonnan a fényünk árad, ha hiszünk MAGunkban.
Mutass MAGadra.
Hová mutattál?
A fejedre?...ugye nem...mindenki a szívére mutat.

Ott már nincs mű fény...ez az a FÉNY, amit nem lehet szavakkal leírni...érzed?...ez a beavatásod...Te MAGad avatod be magad...őszinte, tiszta szándékkal...MAGadba.

Szeretettel,
izi

Nincsenek megjegyzések: