2010. szeptember 13., hétfő

annyira

Kelsz és mész...
utálod, de kell...
ezt mondták...csinálod...
beléd vésték...mélyen...
változtatni nem lehet...
félsz, de be nem vallod...
erősnek mutatod magad...
mi lenne, ha észre vennék?...
mit gondolnának rólad?...
este fáj mindened...
mi lenne, ha látnák esti sírásod?...

Összegyűlt könnyed tengerén, ringatózik reményed hajója...Rád vár...szél visz el oda, ahova vágytál.
De ne késlekedj, mert újra kelhetsz és mehetsz... újra utálhatod, mert...

izi

Nincsenek megjegyzések: