párbeszéd

Mostanában nem úgy jön megint az ihlet, ahogy szokott.
Szeretek írni, most mégis valami feszültség akadályoz meg ebben.
Annyira jó az, amikor csak úgy felfakad belőlem a mondanivaló, amikor egy pillanatra sincs bennem kérdés, hogy miről is írjak.
Egyértelműen azzal van ez összefüggésben, hogy mennyire vagyok egységtudatú...tisztában vagyok ezzel, mégsem vagyok most elfogadásban.

Amikor nem vagyok összhangban magammal, akkor mit is várhatnék?
Amikor hagyom, hogy a külső események sodorjanak és befolyásoljanak, miközben tudom is, hogy mi az, amit nem helyén valón csinálok...akkor mit is várhatnék mást?
Hála az égnek, hogy valahol már mindig időben, mielőtt a testi tünetekben szomatizálódna a betegség, felismerem azon cselekedeteimet, gondolataimat, érzéseimet, amik önmagamtól eltávolítanak.

Mi is a betegség?...talán ebben a megfogalmazásban sokan még nem hallották.

Isten párbeszéde velünk Emberekkel.

Ha már az egyszerűségében, ahogy mindenben jelen van és úgy szól hozzánk, már nem veszünk róla tudomást, akkor szól így hozzánk.
Ez annak a differenciának a nyelve, ami Isten és közöttünk van.
Ha nincs különbség, akkor EGÉSZség van.
Ennyire egyszerű.



Miből is lesznek a differenciák?

Abból, ahogy az Ember él, ahogy nem veszi tudomásul az isteni elrendezést, az egység nyelvezetét.
Fizikális szinten a cselekedetei önmagát és másokat bántók, rombolók, a szépet, egységeset szétrombolók.
Éteri szinten a szavaikkal önmagukat és másokat bántók(hazugság, érzés nélküli üres szavak, trágár beszéd)...de ide tartozik a döntésképtelenség is.
Asztrális szintena gondolataik, érzéseik, érzelmeik félelemmel teliek, túlzottan egósak, megelégedetlenek, ösztönerőből fakadó túlzott kívánságaik nem hagyják nyugton őket.

Így élünk mi manapság Emberek(tisztelet a kivételnek).
Csoda, hogy Isten a betegség nyelvén szól hozzánk?...nem az.

Legyen csodás napotok és egyre több teljes pillanatotok.

Csetlő-botló próbálkozásaim arra, hogy a kommunikáció másik módján is közöljem mondanivalómat.
Bocs a bakikért:-)...ez van...idővel jobb lesz.



izi

ui...ami kimaradt.

A fizikális szinten azon élelmiszerekkel is bántjuk magunkat, ami denaturált...ami nem természetes.
Persze, ehhez fel kell nőnünk, hogy letisztuljon bennünk, hogy mélységében megértsük , hogy miért.