2010. szeptember 28., kedd

imádom a karmám (mert megérdemlem)

Nem eltörölni kell a karmánkat.
Nem azon ígéretekben hinni, hogy eljött az idő, amikortól mindenki privilégiuma az, hogy nincs több karma.

Személy szerint arra jöttem rá, hogy együtt kell élni a karmával...elfogadni azt, ami van.
Sokszor leírtam ezt a mondatot, hogy AZ AMI VAGY, JUTALOM és egyben BÜNTETÉS AZÉRT, AMI VAGY.

A legnagyobb erő az, amikor éljük a karmánkat, amikor nem arra várunk hogy jöjjön el az idő, hogy kegyet gyakorolva vegye el tőlünk valaki.
Pedig mostanában nagyon ez a tendencia van jelen.
Erről írtam is az Instant karmaoldás c. cikkemben.
persze kényelmes és úgy tűnik, hogy reális is, mert már annyit szenvedtünk.
Viszont ez a könnyedség egy nagy becsapás...fals információ azoknak, akik az elfogadás erejét még nem érezték és nem tudatosították.
Amikor az elfogadás ereje felfakad belőlünk, akkor eltűnik a félelmünk.

Ez az eszenciánk.

Ez a megváltásunk...de a karma marad, de sokkal könnyebben haladunk, szinte szárnyalunk.

Szóval...imádom a karmám, mert megérdemlem és nem akarok kibúvókat találni...jöjjön, aminek jönnie kell:)

Szeretettel,
izi

3 megjegyzés:

Én írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Én írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
izidor írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.