Mindent, ami bennünk odafagyott a konzerváló szemfényvesztéseink miatt.
Tartósítjuk magunkat, bebizonyítjuk a másik félnek, hogy értékesek vagyunk, magunknak ugyan nem, de a másiknak mindenképpen.
Jól bevált módszer, de igazán semmire sem jó.
Az sem baj, hogy ez a legfárasztóbb dolgok egyike, mégis ebbe fektetünk energiát.
Külsőségeink báljainak nap mint nap megadjuk a módját(szélsőségesen), mindeközben belül szárad a lelkünk.
Karácsonyi izzósoraink fényáradata helyett inkább csak egy gyertyát kellene mindenkinek meggyújtania, mert azzal ténylegesen elindulhatna valami mélyebb folyamat, mint ez a gőgös össznépi kavalkád.
Szívünkben ott van a Karácsony, a meghittség, ha szeretnénk ezt igazán megérezni, szeretnénk igazi, mély , tudatos jelenlétünkkel megtisztelni az embertársainkat, ahhoz nem kell más, mint szeretni.
Másként, mint, ahogy eddig gondoltuk, tettük(tisztelet a kivételnek).
Családunk elsősorban mi magunk vagyunk, mert csak így szerethetjük igazán a gyermekeinket is.
Nem az a lényeg, hogy ez a Karácsony a megszokott hatalmas hercehurcával kezdődjön és terülj-terülj asztalkám legyen, hanem az, hogy méltó módon meg tudjuk élni ezt a csodát, mert ha mi ezt megéljük, akkor a gyermekeinknek sem lehet ettől nagyobb ajándékot adni.
Csak a világi hazugságáradat kényszerít sokakat ennek az ellenkezőjének megvalósítására.
Ki kell ebből lépnünk, ha szeretnénk lelki békét magunknak, szeretnénk igazán kiállni magunkért, a szeretetért.
Ne félj a Karácsonytól, bármilyen helyzetben is vagy.
Nem attól Karácsony a Karácsony, hogy azzal kell együtt lenned, akivel nem bírsz, mert már annyiszor megpróbáltad.
Nem attól leszel rossz, mert ezt megteszed.
Ezzel csak őszinte leszel, lehet, hogy megvetés tárgyává válsz, mert sokan ezt nem értik, de te magaddá válsz és tudod, hogy távolból is tisztelettel, szeretettel gondolhatsz azokra, akik egykor az életed részei voltak, de már nem azok, mert már nincs közös utatok.
Nincs ezzel baj. Szeresd magad. Nagyon. Advent negyedik hete következik. Ez a hét már egy kicsivel könnyebb lelkileg, mert itt a három erénynek a konklúzióját alkalmazhatod, a BÖLCSESSÉGET.
Minden tapasztalatunk gyümölcsét.
Nehéz adventi időszakon vagyunk majdnem túl, de még a figyelemnek meg kell lennie, hogy az ellenerők hazugságainak ne dőljünk be. Magunkért, ezáltal másokért, te érted is. :)
A negyedik adventi gyertyát ezen gondolatok fényében gyújtsd meg.
Szeretlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése