Az előző cikkemet ott hagytam abba, hogy minden stresszes állapot egy belső kommunikációs zavarból ered, ami abból áll, hogy a sejtjeink nem tudnak ideálisan társalogni egymással.
Ezen egyensúlytalan állapotunkban dehidratált állapotban vagyunk...nagyon kevés víz van a szervezetünkben...ezért is nagyon fontos, hogy az első dolog, amit ilyenkor tegyünk, hogy igyunk...persze vizet, nem alkoholt:-)
Fontos, hogy ne sokat egyszerre, hanem 2 dl-t kb. fél óránként.
Ha egyszerre sokat iszunk nem válik előnyünkre, sőt azt érezhetjük, hogy rosszabbul vagyunk.
Itt is a tudatosság a fontos, belátónak lenni, következetesen átlátni, hogy mit teszünk.
Testünk víztartalma a sejtjeinkben és a sejtjeink közti térben tárolódik.
(persze a gyomrunkban is...stb)
Az, hogy ideális viszonyok alakuljanak ki a testünkben, nem elegendő egy -két napig figyelni arra, hogy kellő mennyiségű vizet igyunk.
Persze a jótékony hatását meg fogjuk tapasztalni ennek a rövid időnek is, de ha leállunk, akkor vissza esünk és megint eluralkodhat rajtunk az egyensúlytalanság sokkal gyorsabban, védtelenebbé válunk a külső hatásokkal szemben is.
Húúú de nagyon sokszor megéreztem már a különbséget.
Milyen sokszor nem voltam következetes és pillanatok alatt leamortizálódtam.
Sokan talán ezt az egyszerű összefüggést nem is gondolják komolyan, holott sokszor hallottak róla.
A sejtjeink, sejt közötti állományunk ideális mennyiségű feltöltéséhez nem egy nap kell...van, akinél egy hét, de ha már túl sokáig nem foglalkoztunk magunkkal, akár 1-2 hónap is.
Úgy vélem, hogy , ha elkezdjük a tudatos víz ivást, már akár az első nap végére sokkal tisztább lesz a viszonyunk önmagunkkal, ami egy belső nyugalommal fogja megmutatni magát bennünk.
Ebben egy idő után megerősödünk, csak eleinte nehezek ezek a lépések.
Ha esetleg az első nap végére nem éreznénk akkora felszabadulást, akkor sem szabad feladni, mert a testünk más állapotban van...más az anyagcserénk abból kifolyólag is, hogy mennyire voltunk fontosak magunknak, mennyire tiszteltük magunkat...ez által az egészségünk mértéke is teljesen változó.
A stressz egy önmagunktól távoli állapot, egy elanyátlanodás.
Ha ilyenkor cukrokat eszünk( mármint finomított cukorról beszélek ), még jobban beleragadunk abba, amiben vagyunk.
A hús még jobban beledöngöl a Földbe...ennek ellenére ezeket kívánjuk...ez egy nagy csapda.
Ahelyett, hogy támogatnánk a szervezetünket, még több súllyal, víztelen, élettelen "élelmiszerrel" tömjük tele magunkat...és persze csodálkozunk, hogy nekünk semmi sem sikerül, nem javulunk, nem tudunk kijönni a mélypontunkból.
Ebben az állapotban már tényleg csak a panasz áradat jön belőlünk, a külvilág okolása, a szálka meglátása másokban, amíg egy gerenda van a szemünkben.
Ha van szándékunk egészségesebbek lenni, akkor ezen sorok megváltást hozhatnak nekünk, ha meg csak a szokásos módon szemlélődünk, olvasgatunk minden félét...akkor ugyan ott maradunk, ahol eddig is voltunk...hol is?...a mocskunkban.
Szeretettel,
izi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése