Esős napok...régebben nem éreztem magam jól ilyenkor, de manapság már elvagyok...egy kicsit bánt, hogy nem mehetek ki a hegyre(pontosabban kimehetnék, csak úgy eláznék, nyakig sarasan jönnék haza)...ez azért hiányzik.
Ma sokat masszíroztam, így estére egy kicsit éreztem, hogy elfáradtam...mondtam is a barátomnak, akit masszíroztam, hogy "lájtosabb" dologra számítson:-)
Tudomásul vette és ahhoz képest jól teljesítettem.
Csak arra tudom vissza vezetni a fáradtságomat, hogy egyszerre sokat ettem...ilyenkor hamar jelez a testem, a cukrot nem nagyon bírja.
Ha betartom a szabályaimat és szinte csak natúr formájában eszem meg a zöldségeket...nem főzve, akkor egész nap nem érzek ilyen elanyátlanodást...
Ma délelőtt terveztem, hogy a brokkoliból csinálok egy levest, vagy csak megpárolom...de az lett a vége, hogy szépen lassan elfogyott...mindig csak egy kicsit ettem belőle.
A szára a legfinomabb, lepucolva róla a kemény részét...imádom.
Szóval esett az eső, mégsem keserített el...
Ja...a cukor...a gyerekekkel elmentünk egy cukrászdába, mikor hazaértek a suliból...az volt az én vesztem...megérdemlem:-)...mignon...a nagy egészséges étkezésről ennyi...beégtem.
Kívántam, de utána meg szenvedtem tőle, annyira édes volt, hogy azt le sem lehet írni...
No...lehet újjal mutogatni...mégsem olyan feddhetetlen ez az izidor:-)
Ez van...
Nem baj, majd letáncolom...az esőben, a fagyban...
Szeretettel,
izi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése