2010. május 28., péntek

béka segge alatt...

Mindenki gyors megoldásokat akar.
Ha el is indulnak maguk felé akkor is hamar feladják, mert nem történik semmi...legalább is úgy vélik, mert semmi sem kristályosodott még ki, semmi sem látható még fizikálisan.
Mennyire egyszerű lenne, ha egyik pillanatról a másikra az lenne, amit kigondolunk.
De jelenleg nem így van még.
Az anyag rabságában élő emberiség még csak épp hogy megkapta azt a megváltást kb. 2000 éve, ami egy kicsit megengedi, hogy fényt láthasson...ezt sokan úgy konstatálták, hogy a megváltás már el is hozza azokat a változásokat fizikálisan, amiért jelen van az életünkben.
Igen...elkezdődött valami, de óriási távolságban vagyunk még attól, amikor a Föld minőségi változása tükrözi azt az emelkedést, ami meg van jövendölve.
Hangzatos és szép szavak, szeretettel teli várásaink sajnos nem hoznak még megoldást.
Egyénenként tehetjük meg azt, hogy nem kész megoldásokért imádkozunk, hanem mi magunk válunk a megoldásunkká és ez által a másik embernek is megelőlegezünk egy megoldást és az emberiségnek is.
A halhatatlanság abból ered, ha minél névtelenebbek vagyunk, minél önzetlenebben tesszük a dolgainkat.
Mit is jelent ez?
Azt jelenti, amit Jézus is sokat hangoztatott, hogy ne úgy imádkozzunk, hogy mások is lássák, hanem úgy, hogy vonuljunk el és ott, ahol senki sem lát szóljunk mindenki érdekében.
A halhatatlanság elérése nagyon hosszú idő...az biztos, hogy van rá lehetőség, de jelenleg az Emberiség még ott tart, hogy arról sincs fogalma, hogy mi lesz vele, ha a fizikális testétől meg kell válnia.
Fogalma sincs arról, hogy a gondolatai, érzései, érzelmei halhatatlanok.
Sokan vélik manapság úgy( akik ezoterikusnak vallják magukat), hogy hamar eljön a megváltás eredménye, a paradicsomi állapot.
Sokan úgy vélik, hogy ez a paradicsomi állapot fizikálisan jön el, ahogy egyszer volt.
Annyi féle megvilágítás van, annyi kesze- kusza fals gondolat.
A változás, az evolúció soha sem eredményezi ugyanazt.
Van egy fellendülési szakasz, ami elmegy a forma tökéletesedéséig, ami után átbillen a forma egyszerűsítéséig...az ember is egy ilyen egyszerűbb verzió...de tökéletes.
Az evolúció hozza maga után a devolúciót is...ez nagyon fontos...ennek fényében észre kell venni, hogy a Föld is, ahogy az Ember is rajta már a devolúciós szakaszában van.
Mit is jelent ez?
Azt jelenti, hogy az anyag tökéletesedett már, a forma is...most már újra szellemibbé kell válnia, egyre jobban el kell hagynia fizikalitást.
Mit is jelent ez?
Azt jelenti, hogy a testünk egy magasabb minőségébe fog átalakulni...egy éteribb minőségébe, amiben megszűnik a fizikális fájdalom.
Amikor az Ember úgymond bűnbe esett, onnantól szép lassan elvesztette a kapcsolatát a szellemi hierarchiákkal.
Egyre sűrűbb(fizikális testbe)testet öltése azt eredményezte, hogy egyre nagyobb homály vette körül, ami meggátolta abban, hogy isteni iránymutatás szerint cselekedjen.
Közvetlenül a bűnbeesés után még az Aranykort éltük meg, ahol volt még lehetőség belátni oda, ahová a sötét korba(káli juga) már nem lehetett, csak nagyon kevés léleknek.(Az Aranykor után az Ezüst kor, a Bronz kor...vagy talán a Vas kor következett...és így értünk el a sötét korig, a teljes Napfogyatkozásig...itt jött el Krisztus(Nap Exuzia)...hogy fényt hozzon a lelkünkbe).
Itt egy szellemi sötétség alakult ki, ami persze szép fokozatosan ért el abba a mélységébe, ahová kellett.
Itt jelent meg Krisztus...a megváltó. Ebből a sötétségből segíti ki az embereket, de még csak kb. 2000 éve.
Ez nagyon rövid idő ahhoz képest, amennyi idő alatt el is vesztette a szellemi kapcsolatát az emberiség.
Pontosan annyi idő kell a vissza hozatalához is, amennyi az elvételéhez...tehát még nagyon gyermek cipőben járunk, egyesek pedig az túlzott egójukkal már úgy vélik, hogy itt is van a megoldás.
Ez egy hatalmas tévedés.
Minden léleknek az a feladata, hogy ne kézzel fogható megoldásokra várjon türelmetlenül.
Észre kell venni, hogy a napi imáinkkal a feltétel nélküli hitünkkel, a természettel való azonosulásunkkal(ásvány, növény, állat), az emberrel, emberiséggel, saját magunkkal való azonosulással, a szellemi hierarchiával(Angyal, Arkangyal, Arche, Exuzia, Dünamysz, Küryotész, Tronok, Kerubok, Szeráfok)emelhetjük meg magunkat arra a szintre, ahol már az elfogadás van.
Milyen elfogadás?
Olyan, amelyik nem türelmetlen, amelyik nem hírnévre törekszik, amelyik szép csendesen tesz másokért, a halhatatlanságért.
Nagyon ritka az a mester, amelyiknek nagyon sokan ismerték volna a nevét...nagyon ritka az a mester, aki híres személyiség volt...volt ugyan, de sokkal több az, akinek nem volt neve.
Régen úgy építettek egy templomot, hogy amikorra elkészült még a nevüket sem adták hozzá.
A lényeg annyi volt, hogy beleadják az anyagba(fizikalitásba) a szellemüket, azt, amit oda adhattak névtelenül...ami egyre jobban elvitte őket a halhatatlanság felé.
Hol tartok én attól, hogy már a nevem se írjam ki ennek a cikknek a végére.
Ha meg ki se írnám, ott van a sok fénykép rólam...a nevem.
Ez egy fejlődés, ami egyre jobban megváltoztatja az embert. Egyre jobban rájön arra, hogy nem fog még a világ morálisan megváltozni...nagyon nagy távolság van még addig...de nagyon sok dolgot tehetünk azért, hogy változzon Emberségesebbé.

Bevallom egyre jobban elegem van abból, ami manapság dívik. Van dolgom, van leckém.
Szellemi látónak vélik magukat úgy emberek, hogy fogalmuk nincs arról, hogy mi is zajlik a szellemi birodalomban, vagyis, ami áthat bennünket.
Néha nagyon beolvasnék ezeknek az embereknek, ebből is látszik mennyire messze vagyok még attól a minőségtől, ami felé az Emberiség tart.

Minél jobban átlátom a dolgokat, annál jobban érzem azt, hogy mennyire távol vagyunk még.
Itt jönnek azok a hangzatos dolgok, amik nagyon divatosak..."változtasd meg a karmádat, írd felül, van rá lehetőséged, csak rajtad múlik!"...igen, ez valahol így is van...ezt teszem én is, de csak azzal az elfogadással lehet, ami elfogadja azt is, ami jelenleg van, amit annyira nem szeretünk...ahhoz, hogy valaki egyik pillanatról a másikra megváltoztassa magát, már nagyon tiszta, egység tudatú lénynek kell lennie.
Ettől nagyon távol állunk még.
A lelki béke ott kezdődik el, amikor felfedezzük a lehetőséget arra magunkban, hogy változtathatunk...csak az egó nem tűri a lassúságot...nem szereti, ha valami évszázadok alatt változik.
Sajnos még itt tartunk, hogy előbbre akarunk járni, mint, ahol vagyunk.
A sötét kort még csak kb. 2000 éve hagytuk el.
Ez azt is jelenti ugyan, ,hogy átszellemesedettebbek vagyunk, de még nagyon távol a attól az állapotról, amit a SZABADSÁG ANGYALAINAK neveznek.
Ugyanis az Emberiség ezzé változik egyszer...egy tizedik angyali hierarchiává.
De ennek nagyon nagy gátat szabtunk azzal a türelmetlenségünkkel és önzőségünkkel, hazugságainkkal, amiket elkövettünk. Ezeket a dolgokat nem egyik pillanatról a másikra lehet feloldani...még egy szakavatott kineziológus sem teheti, ahogy gondolják sokan...csak hozzá fűzöm, hogy én is az vagyok, de ez csak azért, hogy van fogalmam arról, hogy mit is képzelnek ők.
Igen, lehet oldani dolgokat, szép lassan, de ez nem fog olyan mértékű karma oldást eredményezni, ami megengedi, hogy egyenesen a paradicsomi állapotba kerüljünk.
Tudatváltás...
Ez is egy hangzatos dolog...a béka segge alatti tudatváltásról beszélünk?...igen...ezzel én is egyet értek:-).

Talán ezen sorok sokaknak úgy tűnik, mint, ha negatív lennék.
Ha így vélekednek rólam nem bánom...magamat egy igazán pozitív gondolkodónak vallom.
Egyre jobban tisztában vagyok azzal, hogy, ha változás akarok, akkor ne legyek türelmetlen.
Ne akarjam egyik pillanatról a másikra a megoldást.
vannak letörlesztendő feladataink, amiknek meg kell történnie ahhoz, hogy másként lássuk a világunkat a világot.
Sokan ki szeretnének hagyni dolgokat, protekciót szerezni, ahogy az életben is ezzel élnek.
Kibújni azon dolgok alól, ami a miénk.
Csak ideiglenesen lehet kibújni...később újra ránk zúdul...ezért is érdemes megfogadni azt, hogy ne a megoldásokat keressük, hanem fogadjuk el, azt, ami van jelenleg, ami a legjobban bánt, mert nem véletlenül bánt az minket...így kell lennie. Sok szeretettel...

na...csak kiírom még...izi:-)

Nincsenek megjegyzések: