amikor nehéz...

Amikor nehéz a lelked úgy érezheted, hogy semmibe nem tudsz kapaszkodni, ólomsúly ül a lelkeden.
Ilyenkor ösztönösen nehezebb kajákra vágyhatunk, de az is lehetséges, hogy egyáltalán nem megy le semmi a torkunkon.
Ez egyénenként változó, de a lényeg az, hogy valamelyik szélsőséges táplálkozási formát választjuk.
Ideálisan étkezni, csak önmagunkhoz egészséges viszonyban lehet.
Minden büfögés, szellentés annak a jele, hogy nem egészséges a táplálkozásunk.
Bele lehet magyarázni, hogy ez természetes dolog...igen az, mert a levegőnek távoznia kell valahonnan, de egy ideális emésztésnél nem alakul ki ilyen állapot.
Persze én sem vagyok etalon.
Amikor kaját, kajára halmozunk a gyomrunkban, nem is várható, hogy ideális emésztési viszonyok alakuljanak ki.
Tömjük magunkat,miközben nyeljük a levegőt is.
Nem véletlenül van az, hogy egyszer felhívták a figyelmünket arra, hogy ne legyünk torkosak, ne legyünk mohók.
Nem véletlen az sem, hogy régebben megáldották az élelmiszereket, imádkoztak az evés előtt.
Ez egy tudatos összpontosítás volt, az étel megtisztelése...elő emésztése.
Talán ez is furán hangozhat, hogy elő emésztés az által, hogy megtiszteljük az ételt.
Pedig ennek ez volt a lényege.
Az sem volt szokás, hogy hirtelen, rágás nélkül lenyeljük az ételt.
Ahogy a nyál enzimeivel egy előemésztés megy végbe , ugyanúgy az evés előtti ima is hasonló volt. Még most is az, ha alkalmazzuk, ami sajnos ebben a felgyorsult világban elcsökevényesedett és fölöslegesnek, időpocsékolásnak vélik sokan.
Ha a lelkünk nincs rendben, akkor bizony minden előkészítés, tudatosítás nélkül eszünk.
Így nem lesz áldás(felkészítés)az ételünkön, nem is tud úgy felszívódni, beépülni a testünkbe.
Érdemes odafigyelni erre. Sokszor tudatosítani, hogy amikor leamortizáljuk magunkat, akkor a testünk nem kívánja a könnyű ételeket, sőt van, akit egyenesen menekül is tőlük.
Az ételünknek olyan tisztának kell lennie, mint a gondolatainknak.
Nehéz, gonosz gondolatok, nehéz, élet nélküli ételeket vonzanak be.
Ez teljesen összefügg.
Ilyenkor a víz ivásunk is lecsökken, nem kívánjuk a folyadékot.
Minden stresszes állapotunkban a legfontosabb az, hogy bőséggel igyunk vizet.
Az legyen az első, ha nem tudunk kilábalni valamiből, ha nyomja valami a lelkünket.
Nehezen fog menni tudom, de ez az első fontos lépés...ha nem kívánjuk, akkor is inni kell.
Az egyensúlytalanság állapotában vízhiányos a testünk.
folyt.

Szeretettel,
izi