sámán

Cikáznak a gondolataim.
Ébredésemben ott volt a béke és a békétlenség.
Sokszor van a leamortizált pillanataimban, hogy vissza olvasom azt, amit éppen emelkedettebb pillanataimban írtam. Ilyenkor elcsodálkozom, hogy mennyire dualitásban élek, élünk.
Mennyire igaz az, hogy a békétlenségünk, a félelmeinkből adódó védekezés, hárítás a világunkon reflektálódik.

Összeadódik az a sok félelem, védekezés és ez tükröződik abban, amennyi energiát a kormányok az országuk védelmére, fegyverkezésére fordítanak.

Ez a defenzív viselkedés nem véletlenül van még ennyire jelen...teljesen érthető, ha egy olyan szemmel nézzük, ami holisztikus szemléletű.
Minden ember személyes felelőssége az, hogy éppen milyen a világ állapota, mennyire védekező és mennyire békés.
Én sem várhatok semmi jót a napomtól, ha folyamatos félelmeimben élek és ráadásul ezt nem is akarom tudomásul venni.
Az emberek szeretik a konfliktusokat, bármennyire is hihetetlennek tűnik.
Szeretik egy másik személyre fogni azt, hogy sanyarú az életük.
Ezért is ilyen a világ.
Amikor magunkba fordulunk egyszer és szembesülünk azzal, hogy minden belőlünk indul ki, azt általában nem szeretjük, hirtelen menekülő útvonalra térünk, ahol elkezdjük a körülményeinket hibáztatni és keresünk egy bűnbakot.
A világunkban is nagyon sok bűnbakot találtak és ezekre van fogva minden...holott ez csak annak a tükre, ami bennünk van.
A kormányok mindig találnak bűnbakot, hogy eltereljék a figyelmet az üzérkedéseikről és ennek az égisze alatt összeharácsolnak mindent.
Lehet a másikra mutogatni, de semmire sem fogunk menni ezzel, ahogy eddig sem sikerült, mindig ugyanabba a gödörbe estünk.

Meddig akarjuk még ezt?

A Sámánok kevesen vannak manapság.
A Sámánok a Földel voltak kapcsolatban, mert élőnek tekintették.

Manapság hány Ember tartja élőnek a Földünket, hány Ember tekint a Föld Anyára olyan szeretettel, mint az Édesanyjára?

Nagyon kevesen.
A Föld ÉL.
Csak azt tükrözi, ami mi magunk vagyunk.

A Sámánok tánca a FÖLD IMMUNRENDSZERÉT ERŐSÍTI.

Ezen érdemes egy kicsit elidőzni.

Ebben van igazán az önzetlenség, mégis nagyon sokat szisztematikusan kiirtottak.

Mindenkinek egy kicsit Sámánná kell válnia ahhoz, hogy elinduljon a változás a helyén való irányba.

Ha viszont hiányzik belőlünk ez a jobbító szándék, ha a szemellenzőnket nem akarjuk levenni és szeretünk másban látni hibákat, akkor pontosan azt kapjuk, ami jelenleg van a világban...ennyire egyszerű:-)

Sok szeretettel,
izi

ui...amikor a kezünkbe vesszük az irányítást, az nem jelent mást, mint elkezdeni meglátni magunkban ugyanazokat a dolgokat, ami a világunkban reflektálódik.
A félelmeink tükreit, ami nem más, mint az a hatalmas fegyverkezés.
A létbizonytalanságainkat abban, ahogy egyes gazdag emberek kizsákmányolják a Földet, mert nem mernek önmagukkal szembesülni...félnek rábízni magukat az isteni elrendezésre, az isteni egyetemes törvényekre.
Itt kell elkezdeni.