...mit is adhatnék mást? Semmi sem állandó csak a változás. Ez a blog a tapasztalataim gyümölcseit foglalja magába, azon az úton, ahol önmagamat keresem...csetlek-botlok, de egyre tudatosabban, biztosabban, haladok. Ha van benne, ami a Tiéd is, akkor fogadd el szeretettel... "Aki mulandó dicsőséget keres, annak minden szem homályos tükör" Ezen oldalon Mihály arche ölel át, inspirál, ha hagyod. Mihály a Korszellem.
2010. május 5., szerda
hatalmas
Végtelenül hatalmas erővel rendelkezünk mi Emberek.
Talán sokaknak ez nem is jutott még el a tudatába.
Viszont egyszer elérkezünk a megértés pillanatába, abba szent pillanatba, amikor tudatosul bennünk, hogy mekkora ereje is van a megbocsátásnak.
A megbocsátás olyan, mint egy tisztító tűz, ami minden útjába eső akadályt feléget.
Mik is ezek az akadályok bennünk?
Bőven van...mindig akad hirtelen valami, amiben megakadunk, amiben fennakadunk.
Addig fognak akadályozni ezen dolgaink, amíg egyszer csak be nem látjuk, hogy minden haragunkkal csak blokkoljuk az energiáinkat...és minden haragunkkal, csak az el nem fogadásunkban ragadunk bele.
Minél több el nem fogadásunk van a világ felé, annál több akadály van bennünk.
Az elfogadásunkkal viszont nem állunk a nem helyén való dolgok mellé, csak tudatosítjuk a létezését.
Mindenki más-más fejlődési szintjén éli meg önmagát.
Ezért is nehéz sokszor valami olyan dologról beszélni másnak, aki még nem tart ott...nincs hozzá affinitása, rálátása.
Minél tudatosabban éljük meg önmagunkat, annál hamarabb jön az a felismerés is, hogy csak az elfogadás és a MEGBOCSÁTÁS az, ami megkönnyebbülést hozhat magunk és mások számára is.
Aki már megélte magában a megbocsátás okozta tisztító tüzet, az tudja miről is írok, beszélek.
Abban a pillanatban, amikor tudatosan kimondjuk, minden alázatlanságunkat félre téve valakinek, akire haragudtunk, nehezteltünk...hogy "megbocsátok Neked"...abban a pillanatban végigsöpör bennünk egy óriási, hatalmas erő...a megbocsátás ereje.
Ez valami csodálatos megkönnyebbülést hoz bennünk, amit csak mi magunk teremthetünk meg magunkban.
Nem más.
Szeretettel,
izi
ui...a megbocsátásunkkal nem feltétlenül jár együtt az is, hogy akinek megbocsátottunk egyből a karjainkba is omlik.(és azt sem jelenti, hogy mi a karjaiba omlunk, sőt azt sem, hogy szorosabbá válik a kapcsolatunk)
A megbocsátás erejével magunkban teszünk rendet és ez által a megbocsátás energiáját visszük hírül mindenkinek, ez sugárzik ki belőlünk.
Sok kis megbocsátás hatalmas erővel bír...a világ rendje így válik teljessé.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Megjegyzés küldése