Mátra

Most értem haza a Mátrából.
Barátommal mentünk ki és elcsodálkoztunk a természet szépségein.
Megálltunk sok apró kis virágnál, elidőztünk egy kicsit, miközben a lelkünket simogatta a látvány.
Ezt csak az értheti meg, aki nem ragaszkodik mindig a civilizált beton dzsungel "varázsához".
Megbeszéltük, hogy mennyire hiányozna, ha valami oknál fogva nem tudnánk már kijárni.
Az egó csendesítésének a legjobb módszere a természetben járás.
Persze vannak más módszerek is, de nekem ez jött be legjobban.
Annyi szépség van körülöttünk.
Szinte megszámlálhatatlan formájú növény, nagyon sok bogár, kis állat, madarak...stb.
Mindig találkozok valamelyikkel...ma pl. nyúllal találkoztunk.
nem régen egy róka jött velem szembe, csak néztük egymást egy darabig, utána tovább somfordált.
Egy olyan vízi siklóval is találkoztam, ami nagyon közel engedett magához.
Mindig van valami meglepetés.



Persze nem olyan szélsőséges impulzusok ezek, mint, amit a túl civilizált ember elvár...itt egyszerű dolgokkal szembesülhetünk.
Nagyon kevés emberrel szoktam találkozni.
Viszont, akivel találkozok jó indulatúak.
Volt, hogy leültünk beszélgetni és sok közös nevezőre jutottunk.