2010. január 13., szerda

ami hirtelen nincs

Annyi minden ömlött egyszerre a nyakamba, hogy a súlya alatt meginogtam.
Nem hirtelen történt.
Szép folyamatosan, dekánként rakódtak rám a terhek.
Mindig is volt ilyen, de ilyen súlyt még nem cipeltem.

Sok minden változik most körülöttem.
Sok minden eltűnt...eltűntek emberek, dolgok.
Kiüresedtem.
Tudom, a változás ezzel jár.
Ennek ellenére ami hirtelen nincs, az fáj.
Gyorsan pörögnek az események körülöttem, nagy sebességgel.

Köszönöm, hogy itt vagytok velem...jól esik.

Nincsenek megjegyzések: