2010. január 31., vasárnap

meghalunk egy kicsit

Minden nap meghalunk egy kicsit, mivel a napról-napra azon idő felé tartunk, amit halálnak neveznek.
Minden nappal egy kicsit közelebb vagyunk ehhez a naphoz, ha elfogadjuk, ha nem.
Persze nem ezen kell gondolkodnunk minden percünkben, de nem árt ezt tudatosítani magunkban.
Amit tehetünk mi emberek, ami a kezünkbe adatott, hogy
NE GYORSÍTSUK FEL ezen folyamatot.
Az egészséges korosodás folyamatát jelenleg még nem tudjuk felül írni.
Ugyan vannak egyesek, akik szerint ezeket a kódokat már mindenki ripsz-ropsz eltörölheti...ezek nagy ámítások még, az ember nem áll azon a szellemi megértésen, hogy felül tudja ezt bírálni. Azt teheti csak, hogy nem ront még jobban a helyzetén és tudatosabban éli meg napjait.

Sokszor írtam már, hogy egészségesen korosodni nem ugyanaz, mint betegen öregedni.

Ennek a megértése az alap, hogy tovább léphessünk önmagunk felé.
Sajnos a mai korra a betegen megöregedni a jellemző, sőt olyan szinten, hogy ezt így veszik teljesen természetesnek, az élet rendjének.
Sokan mondják pl, hogy 50 évesen már az izületi problémák velejárói az életnek.
Ez számomra megdöbbentő, de egyeseknek természetes.
Sok félék vagyunk.
Nehéz az elfogadást nekem is gyakorolnom a családtagjaimmal szemben, mert ők is ezt képviselik, nem akarnak túllépni egyes beidegződéseiken.
Mi, akiknek más a szemléletük, annyit tehetünk, hogy példát mutatunk. Sokszor nem hálás feladat ez, mert hülyének nézhetnek, hogy nem követjük a társadalmilag elfogadott viselkedés mintát.
Azt viszont nem tudják sajnos, hogy ezeket a mintákat is egy ember, emberek találták ki és birka módra követik sokan...úgy, hogy meg sem vizsgálják, el sem hiszik, hogy felül lehetne bírálni.
Ilyen ez a világ, mégis azon van kiakadva, hogy semmi sincs a helyén, azon panaszkodik, hogy semmi nem változik jó irányba és a betegségeik fogságában okolják azt, akit tudnak...önmagukat kihagyva ebből, úgy gondolva, hogy nem ők az okai annak, hogy abban vannak, amit megélnek.

Itt jön az én kedvenc bölcsességem...MINDEN,AMI VAGY,JUTALOM ÉS EGYBEN BÜNTETÉS AZÉRT, AMI VAGY.
Ez a mondat mindent elmond, csodálatosan összefoglalva a lényeget.

Tehát minden napunkban tehetünk azért, hogy egészségesen korosodjunk és ne betegen öregedjünk.

Ezért persze eleinte meg kell szenvedni egy kicsit, nem olyan egyszerűen adják.
Ez a kényelmetlenség az, ami nem engedi meg sokaknak ezt a lépést.
Sokkal egyszerűbb korán reggel elszívni egy szál cigarettát úgy, hogy ki sem keltünk az ágyból, meginni a frissen főzött kávénkat(ami ugyan tényleg jó il
latú, de egyáltalán nem hasznos...sőt),meginni a felesünket folyadék gyanánt, a legkésőbbig kihúzni a felkelés időpontját, hogy kapdosva, rohanva induljunk a munkahelyünkre, vagy akár hová.
Szinte semmi vizet meginni egész nap, mindenkiben meglátni a rosszat, az elsőbbségünket fenntartani minden szituációban(a munkahelyünkön, az utakon vezetés közben...stb.), nem tornázni(minden kifogást megemlítve)és még sorolhatnám bőséggel.
Minden ilyen cselekedetünkkel meghalunk egy kicsit, minden nap...jobban, mint, ahogy kellene.
Ezek a nem helyén való cselekedetek,gondolatok,érzések egyre csak közelebb visznek a
betegségeinkhez...a betegen öregedéshez.

Személy szerint egészségesen korosodni kívánkozom, ehhez vannak szándékaim.

A szabad akarat mindenkinek megengedte, hogy szabadon döntsön...és ez egy hatalmas ajándék.

Ps...hogy egy kicsit önkritikát is gyakoroljak és nehogy a szememre legyen vetve, vannak dolgaim bőven, amiben javításra szorulok, többek között az utóbbi időben aránytalanul sok időt töltök a számítógép előtt...ébresztő izi!

Nincsenek megjegyzések: